1. fejezet

Jenett szemszöge:

Felkeltem a büdös, poros ágyból. Köhögtem. El sem tudom képzelni, miért kerültem ebbe a házba. Ez egy nyomasztó, rideg és kedvtelen hely. Utálok itt élni, de muszáj. Még csak 15 éves vagyok és a 18. életévemet be kell töltsem, ha el akarok innen menni.
- Ki az ágyból senkiháziak! Egy sorba, azonnal! - ordított egy hang. Mrs. Ovverlung volt. Irritált a hangja, meg ahogyan kinéz. Fúj.
- Igenis hölgyem! - feleltük egyszerre. Két szobatársam volt, Alice és Zore.
- 1 percük van arra, hogy felöltözzenek! Nyomás! Senkit nem várunk meg!
Rohantunk az öltözőbe, hogy felvegyünk a szokásos, fekete pólóból és szürke sortból álló egyenruhánkat. Már van 1 éve nem volt mosva. Egyszerűen bűzlött.
- Hagyják abba! Indulás az étkezőbe!
A kaja förtelmes volt. Mindig ugyan azt a moslékot adták nekünk. Komolyan, ezt élvezik? Leültünk az asztalhoz. A kajából muszáj ennünk, mivel mást nem kapunk. Már 12-en meghaltak ételmérgezésbe ill. koplalás miatt.