10. fejezet

Bocsi h nem írtam de nem volt ihletem. XD
Itt a kövi rész. :D

Winnie szemszöge:
Anya lehívott engem. Lesétáltam a lépcsőn és bekanyarodtam a nappaliba.
- Szia anya! Mondjad.
- Szia kicsim. Kérlek kísérd el a hugodat a randira, vagy beszéld meg valakivel, hogy mennyetek ti is oda, mert nem akarom, hogy egyedül legyen. - kérlelte.
- Ooookééé. Megpróbálok valamit tenni.
- Köszönöm drágám.
Visszamentem a szobánkba. Vicki már nagyban sminkelte magát.
- Hallod Vick, hova is mentek?
- Nemtudom pontosan, azt mondta, hogy valami buliba, de hogy hová azt nem. Kérte, hogy találkozzunk a Grow street és a Frankin street sarkán.
- Anya megkért, hogy kísérjelek el. De nem leszek ott, csak veled megyek.
- Ajjh. Oké. De aztán elmész ugye?
- Igen, elmegyek.
- Akkor jó.
Felvettem egy türkiz hosszúujjút és egy fekete csőnadrágot, aztán indultunk a buliba. Valahogy rossz érzésem volt ezzel kapcsolatban. Lementünk az előszobába és elbúcsúztunk anyától. Mikor kiértünk már sötét volt, itt hamar sötétedik. Mentünk az egyenes úton, de csak romos apartmanok voltak.
- Figyelj Vicki, én kicsit beparáztam. - mondtam suttogva.
- Ja, én is kicsit. - mondta ő is.
Odaértünk a sarokra de senki nem volt ott. Már elmúl fél 6 és a "randijuk" 5-re lett megbeszélve. Vártunk. Hangos csörömpölés és kacaj törte meg a hátborzongató csendet. Úristen mibe keveredtünk? Az arcom eltorzult a félelemtől. A lámpa elkezdett pislákolni. Istenem, én nem akarok most meghalni. Egy könnycsepp gördült le az arcomon. Mikor azok a ricsajozó srácok odaértek Vicki döbbenten meredt rá a feketehajú srácra. Nyilván mindannyian holt részegek, a szaguk árulkodik.
- Szia cica, mehetünk a buliba? Hm? - mondta nyájas hangon.
- Húzz innen Peet, azt hittem te normális vagy! - ordított Vicki.
- Ne kapd fel a vizet cukorborsó. - nyugtatta. - Talán ezt meg kéne beszélnünk.
Peet megfogta Vicki kezét, de ő egy erőteljes rugással a gyomorszájába mért egy ütést.
- Fuussss! - ordított.
Rohantunk ahogyan csak tudtunk, de nem mértük fel a területet, hová is megyünk? Eltévedtünk, nagyszerű. Megálltunk. Már valószínűleg nem követnek minket. Ekkor eyg halk koppanást hallottam és egy ördögi nevetést, aztán minden elsötétült.

Pár órával utánna...

Felkeltem. Egy sötét szobában voltam. Egy székhez kötöztek. A kezem és az arcom véres volt. Nagyon fájt. Néhány fákja világította meg a termet. Észrevettem, hogy Vicki is meg van kötözve. A sérülései valamivel súlyosabbak, mert nincs az eszméleténél. Jajj neee.